Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia hatékonysága bizonyított a szorongás, a depresszió, az alvásproblémák, a düh, az aggodalom, a halogatás, a stressz és sok egyéb nehézség kezelésében. Hatékonysága abban rejlik, hogy könnyen értelmezhető elméleti keretet biztosít és egyszerű, önállóan elvégezhető feladatokra épül. Az egyén specifikus problémái mentén állítjuk fel a hosszmetszeti és a keresztmetszeti képet. Míg előbbi annak a leírása, hogy hogyan alakultak ki az életút során a meghatározó alapsémák, hiedelmek, maladaptív viselkedésmintázatok, az utóbbi a jelen nehézségeinek a modellben való elhelyezése. A keresztmetszeti képben könnyen átláthatóvá válik, miként befolyásolják egy-egy helyzetben a negatív gondolataink az érzéseinket, a testi érzeteinket, illetve a viselkedésünket. Mindezen tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, így bármelyikben bekövetkező változás kihatással lesz a többi változóra. A kognitív terápiától azt reméljük, hogy a gondolkodásmódunkban bekövetkezett változás pozitívan hat az átélt érzelmekre, testi érzetekre és adaptívabb viselkedésekhez vezet.

A módszer tudományos alapjai

Különféle lelki problémák különféle pszichoterápiás beavatkozást igényelnek. Pillanatnyilag a segítségkérőnek nehéz eligazodnia, milyen szakemberhez érdemes fordulnia az adott problémával annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb segítséget kaphassa. Persze ma már egyre könnyebb tájékozódni, azonban ezzel párhuzamosan ahogy egyre több módszer lát napvilágot, úgy laikusként egyre nehezebb különbséget tenni a bizonyítékokon alapuló és a nem bizonyított eljárások között.

Ami a CBT-t illeti, elismert helye van a pszichológiai módszerek között, gyakorlatilag minden terápiás folyamatban előkerül valamilyen formában. Tudományosan az egyik leginkább alátámasztott módszer, köszönhetően annak, hogy jól kutatható, egyszerű, nagymértékben strukturált és jól körülírt problémák kezelésére használják. Bizonyíthatóan hatékony a depressziós és szorongásos kórképek, az evészavarok, indulatkezelési problémák esetén. Természetesen önmagában egy módszer sem elégséges feltétele a gyógyulásnak, fontos tényező a terápiás kapcsolat milyensége, ám ma már enyhébb életvezetési problémák esetén a CBT akár önállóan is alkalmazható.

A CBT (Cognitive Behavioral Therapy) a behaviorizmus és a kognitív irányzat integrálásával jött létre Beck munkássága nyomán, első ízben a depresszió kezelésével összefüggésben. Beck a már meglévő, bizonyítékokon alapuló viselkedésterápiás eszköztárat kognitív elméletével kiegészítve hozta létre a CBT módszerét.

A hetvenes években Lang kutatásai nyomán egyértelművé vált, hogy az egyén reakciói nem csak viselkedéses, henem egyidejűleg kognitív, affektív és fiziológiai szinten is jelentkeznek, amely arra mutatott rá, hogy a kezelésnek is differenciáltan kell irányulnia egyes szintekre. Szemléletes, ahogy a kognitív viselkedésterápia egy másik úttörője, Ellis vélekedik: a belátás, a saját maladaptív működésére való rálátás még nem teszi képessé az egyént arra, hogy alapvető félelmeit, szorongását feloldja. Ehhez viselkedésváltozások bevezetésére és gyakorlására is szükség van. Az akkoriban használatos viselkedésterápiás eszközök is már óhatatlanul számításba vették a kognitív tényezőket. Párhuzamosan a kognitív irányzat a pszichés zavarokért elsősorban a téves gondolkodásmódot, a hibás kognitív feldolgozást tette felelőssé.

A kognitív elmélet alapvetése, hogy a viselkedést és az átélt érzelmeket nem a külső körülmények, hanem azok szubjektív értelmezése határozzák meg. Így a pszichés jóllét elsősorban attól függ, miként szemléljük a világot. Ez sokak számára intuitív módon egyértelműség, azonban sokszor félreértésre ad okot. Kétségtelen, hogy lehetséges a legnehezebb helyzetekben is a szemléletünkön változtatva jól "megmaradni" (lásd Edith Eva Eger: A döntés vagy Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre) és ez hosszútávon adaptívnak tekinthető, azonban az irracionális pozitivitás a valóság tagadása, legfeljebb rövidtávon, akut helyzetben tekinthető annak, amíg az egyén nem képes megbirkózni a realitással. A CBT célja, hogy segítse az irracionális negatív gondolatok reálisabb megfogalmazását, a kognitív torzítások, hiedelmek felismerését, semmiképp sem az, hogy a reális negatív gondolatokat és az ezekkel járó negatív érzelmeket változtassa meg.

Magyarországon Tringer László és Mórotz Kenéz munkássága jelentős a kognitív viselkedésterápia terén. Jelenleg a VIKOTE (Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület) és az Semmelweis Egyetem kínál CBT-konulens/terapeuta képzést, ez utóbbit Perczel Forintos Dóra vezeti.

A CBT jól használható egyéb kórképekben is, akár addikciók vagy pszichózis kezelésében is. Az Ébredések Alapítvány közösségi módszertana is alapvetően erre épül.