Miért épp a jóga?

A jóga akkor érkezett meg az életembe, amikor a pszichológiában már elmélyültem és hosszú, évtizedes önismereti úton jártam. Saját magamban elmerültem, egyre tudatosabbá váltam. Valami mégis hiányzott. Ez a valami pedig a testemhez való kapcsolódás volt. Meg kellett tanulnom ugyanannyira megismerni, vigyázni rá, jelzéseire figyelni, mint amennyire bátran megtettem ezt a lelkemmel. A jóga remek eszköznek bizonyult ehhez a feladathoz. Miután elindultam ezen az úton, egyértelművé vált a számomra, hogy nagyon hasonló módon ismerhetjük meg önmagunkat a testen keresztül is, sőt azóta azt is látom, hogy e kettő mélységesen összefügg egymással. Ez lehet egyértelműség, mégis nagyon gyakran a mindennapok során elmulasztunk odafigyelni egyikre vagy a másikra, sőt olykor mindkettőre, ami könnyen kibillenthet az egyensúlyunkból.

Hogyan kapcsolódik a jóga a pszichológiához?

A jógában van jónéhány olyan tényező, amely túlmutat azon, ami egyébként egyéb mozgásformák gyakorlásával is megjelenik, mint hatótényező. A legfontosabb mindenképp az, hogy azt a fajta testmozgást végezzük, ami felé elkötelezettek tudunk maradni. Amit szeretünk annyira, hogy heti több alkalommal is legyen motivációnk, kedvünk végezni. Nincs jobb vagy rosszabb, azt csináljuk, amit szeretünk.

Kedves oktatóm mondta egyszer, hogy nem szereti, amikor a jógát sportnak tekintik. Ennek van egy "pre" oldala, amikor valaki azért nem tekinti annak, mert úgy véli, kevesebb. Én egyszerűen kiegészítem olykor erősítéssel, futással, bármivel, ami jól esik, hiányzik a jóga mellett. Ám van egy "transz" megközelítése is, miszerint jóval több van a jógában, mint a test edzése. A spirituális vonatkozásaira nem fogok kitérni - legalábbis nem mostanában - ezen a helyen, de ez az egyik értékes "plusz". Amire ezen a felületen fókuszálnék, az a jóga pszichológiai megközelítése.

Egyre több kutatás foglalkozik a jóga pszichére gyakorolt hatásaival. Több olyan elfogadott és tudományosan alátámasztott módszer létezik, amelynek szerves részét képezi a jóga - vagy bizonyos jógában használt eszközök, amilyen a relaxáció, a meditáció vagy a légzőgyakorlatok. Az Autogén Tréning és a különféle relaxációs módszerek alapvetőek a szorongásos zavarok terápiájában, de ilyenek például mindfulness alapú módszerek, mint az MBCT (Mindfulness Based Cognitive Therapy) vagy az MBSR (Mindfulness Based Stress Reduction). Ezen felül a traumaterápiákban is jó ideje megjelentek és hatékonynak bizonyulnak a testfókuszú módszerek (például a Somatic Experiencing).

---

A Mindfulness Alapú Kognitív Terápiát (MBCT) a CBT harmadik hullámának szokták nevezni. A kognitív és viselkedésterápiás eszközök újabb, a tudatos jelenléten alapuló módszerekkel egészültek ki. A depressziót és a szorongást sok esetben fenntartja, hogy a múlton rágódunk vagy éppen a jövő tölt el rettegéssel. Az aktuális érzéseinkért legtöbbször voltaképpen nem a jelen történései a felelősek. Beláthatjuk, hogy a múlt felett nincs hatalmunk, a jövővel kapcsolatban pedig olyasmi miatt szoronghatunk, ami talán be sem következik. Ha sikerül mélyebb kapcsolódást kialakítani a jelenbéli tapasztalásainkhoz, intenzívebben élhetjük meg az élményeinket, gazdagabbá válhatnak a mindennapjaink, megtanulhatunk apró dolgoknak is örülni, amit addig talán észre sem vettünk.

"A mostot megtapasztalni annyi, mint felismerni, hogy mindig a jelen pillanat, életed éppen aktuális pillanata az alkalom."

A midfulness gyakorlása a stressz kezelésében is igen hatékony. Az mindfulness alapú stresszcsökkentés módszerét (MBSR) Kabat-Zinn dolgozta ki, amely a CBT technikáit ötvözi a meditáció és a jóga gyakorlásával. Fontos eleme a testérzetek tudatosítása, valamint a tudatos jelenlét gyakorlása mindennapi tevékenységek közben.

---

Sokaknak jelent problémát, hogy a sokféle lehetőség közül hogyan válasszák ki a számukra megfelelőt. Sokak számára nehezen eldönthető, hogy egyik vagy másik irányzatnak mennyire van tudományos alapja. Itt elsősorban olyan módszerekről lesz szó, amelyeknek egyértelműen van, illetve a jóga azon elemeiről és vonatkozásairól, amelyek tudományosan alátámaszthatók. Kétségkívül fontos a hit és a bizalom, amikor elköteleződünk egy módszer mellett, azonban számomra elengedhetetlen, hogy átlássam, pontosan mi az, ami miatt hatékony, mi az, ami történik a testemben, a lelkemben, az agyamban a gyógyulás, s úgy egyáltalán, a mindennapok során vagy a stresszes események, traumák hatására.

Az első lépés, hogy megértsük, hogyan alakult ki a problémánk, hogyan változott a gondolkodásmódunk, viselkedésünk, szokásaink és a testünkben zajló folyamatok egy-egy esemény vagy hosszan tartó behatások nyomán. Majd legalább ilyen fontos annak megértése, hogy milyen változások szükségesek ezen folyamatok helyreállítására. A pszichológiai módszerek, köztük a testfókuszú módszerek azok, amelyek a változást előidézhetik, elméleti megértésük sokat hozzátehet ahhoz, hogy el tudjunk köteleződni mellettük.

A kognitív viselkedésterápia elsősorban a diszfunkcionális gondolkodásmód és viselkedések változtatásában segít. Ennek elméleti hátterét könnyű megérteni, átlátni s így magát a módszert elfogadni. A testfókuszú megközelítésektől jobban idegenkednek az emberek, noha elméleti hátterük ugyanannyira átlátható, tudományosan hasonlóan igazolt. Pedig sok esetben éppen a testi érzeteken keresztül vezet az út a gyógyulás felé.

"A trauma feldolgozásához vezető út első lépése az, hogy megtanuljuk megismerni önmagunkat az átélt érzeteken keresztül." Levine: A tigris felébresztése

További bejegyzéseimben ezeket az elméleteket szeretném megosztani, hogy átláthatóbbá váljon, milyen problémákon és miként segítenek ezek a módszerek, miként segít akár a jóga.